Az idegesítő szobatárs és a fiú

A levél érkezésekor péntek volt.És hétfőn költözhettünk be.Tehát hamar eltelt ez a pár nap is,de nekem kész szenvedés volt kivárni.A híres Elam-kastélyba megyünk,ami már több generáció óta a farkasok farkasaié,vagyis az Elam családé.Sőt,ők építteték,még a 1400-as években.Az erdő közepén található,és régi külseje elenganicára utal.Belül ugyanolyan gyönyörű lehet.Ugyan egyszer már jártam ott,de az még pár hónapos koromban volt..arra ki emlékezne?A lányok közül Kris már mondta,hogy járt ott,és gyönyörű.Ugyan a levélben nem mondták,thelepátiával megüzenték,hogy egy "különleges" busz veszi fel az új lakókat.A lépcsőház előtt várakoztunk,előttünk a bőröndünkkel,és Dia vállán még egy kis retikül és lógott.Az eső lassan csöpögni kezdett,így behúzódtunk a ház alá,és ezt jól is tettünk,mert fél perc elteltével már szakadt az eső.És ekkor egy hatalmas,háromemeletes busz fordult be az utcába.Szürke és fekete színek váltakoztak rajta,néhol pedig egy kis fehéret is felfedezni az oldalán.Ahogy leparkolt a lépcsőházunk előtt,azonnal "szinte felugrottunk" rá.Köszöntünk a sofőrnek,aki meghlehetősen vérfarkas volt,mint én.Mivel kintről láttuk,hogy a harmadik emelet tele van,és az első is,azonnal a másodikat céloztuk meg,még láttunk ott pár szabad helyet.A székek szándékosan úgy voltak kialakítva,hogy négyes csoportokkal fordultak egymás felé,és alattuk még rengeteg hely volt,hogy a legnagyobb bőröndnek is legyen helye.Praktikus.Szóval nem úgy,mint a normális buszokon,hogy ha foglalt volt a négyes,akkor valakinek külön kellett ülni,hanem így senki sem lett "kitaszítva".Még egy-két helyen megállt az autóbusz,majd elindult a város széle,pontosabban az erdő felé.Olyan úton haladtunk,amit mindenki megbámult,hiszen sokat jártak erre a fiatalok,és még soha nem találták a kastélyhoz vezető utat.Egy ideig a kitaposatlan gazok közt mentünk,majd áttértunk egy poros kis útra.Komolyan mondom,ez a busz egy terepjáró!Olyan 10-15 percet utazhattunk,míg megláttuk a kastély egyik tornyát.Magasranyúló,vékony,gótikus-szerű volt.Ahogyan közeledtünk felé,megpillanthattuk a kastélyt,és a négy bástyáját is.Hatamas volt,több emeletes,egy nagy,íves kapuval,amin behajtuttunk.Borzasztó nagy udvart láttunk magunk előtt,és elkáprásztató látvány volt,ahogyan ezt körülöleli a szintén nagyméretű kastély.A busz hangos nyikorgással leparkolt az egyik oldalon,és a lakók mind tolongva igyekeztek le a buszról.Hát,lehet,hogy a kilátás szép volt a harmadikról,de csak utoljára léphettek a kastély földjére.Kris,Dia és én tudtuk,hogy nem kell lökdösődni,úgyis leérünk.Nem elsők,és nem is utolsók voltunk.Jobb lett volna,ha az elsőre ülünk,de ott már minden hely foglalt volt,most már tudom miért...A bőröndünkkel együtt fordultunk körbe,hogy megbámulhassuk a gyönyörű birtokot.Mikor már minden "őrült" bement,mi is elindultunk.A recepción egy kedves vámpírnő osztogatta a névreszóló borítékokat,benne a kulccsal,és még a fontosabb adatokkal.Én a 26-os szoba kulcsát kaptam,és a szobatársam nevét.Elisa Myor.Nos,névről nem alkotok véleményt senkiről.Elbúcsúztam a lányoktól,és a szobám felé vettem az irányt.A kulcsot elfordítottam a zárban.A szobatársam már pakolta ki a holmiját a szekrénybe a bőröndjéből,és már az ágyát is bevetette.

-Szia.A nevem Amelia Shaw.A szobatársad.-próbáltattam magamra erőltetni egy kedves mosolyt,mivel ahogy megláttam Elisát...khm..Vörös göndör haja,pattanásos arca,krumpliorra,és "malacorra" volt.Kicsit ducibb volt az átlagnál de nem sokkal.

-Sziaaaa.-mondta őrülten vigyorogva.-Az én nevem Elisa Myor.Az anyukám Mira Myor,apukám John Myor.Testvérem Kyra Myor,másik tesóm Bobby Myor.Van egy macskám Celine Myor,vagyis volt mert az öcsém megette.Az aranyhalaim pedig apám hasában végezték.-kezdett fecsegni mindenféléről.Amikor nem figyelt fáradtan megforgattam a szemeim.Mi lesz így velem?-A kedvenc színem a rózsaszín és a piros.Imádok fáramászni,és kergetőzni.18 éves vagyok.Szingli.-és folytatja..-A hajam eredeti vörös,de szeretnék bele pink csíkokat.-úgy érzem hosszú éjszakám lesz.-Barátaim nem nagyon voltak,remélem te az leszel,imádom a kutyákat,és a patkányokat.Könnyen megijedek bármitől.Nem vagyok valami okos,de ha kell segítek bárkinek.

Már az ágyamon ültem,és a rákönyököltem a térdemre.Nem akar megkímélni,ugye?Már este 11 volt,de még mindig dumált.De most már olyanokról,hogy szereti a csokit,de ebben meg abban az időben nem ehetett,nem szereti a körömlakkot,és a csicsás rucikat.STB.Azthittem elalszom ott helyben.Még megyedóra telt el,és be nem állt a szája.És ekkor kopogtattak.Hála égnek!Gyorsan felugrottam és kinyitottam.Kris és Dia álltak az ajtóban.Gyorsan a nyakukba ugrottam,és nem engedtem őket el.Persze furán néztek rám,de ez most mellékes.Visszapillantottam Elisára,aki vadul integetett a barátnőimnek,ésők persze ugyanúgy reagáltak mint én.Egy grimaszos mosollyal.

-Egy pillanat Elisa!-intettem hátra az idegesítő vöröskének,és becsaptam az ajtót.-Megmentőim!-ugortam drámaian a nyakukba megint.

-Ki ez?-kérdezte Kris miközben felém fordult.

-A szobatársam...-húztam el a szám.-Legközelebb is jelenjetek csak így meg,oké?Sokszor.Egész eddig fecsegett.Még csak most érkeztünk,de már az agyamra ment...

-Jó,mindegy,mellékes.-szólt közbe Dia.-Egy srác áll az ajtóm előtt,és a Mia nevet emlegeti,miközben kérdezgetett,hogy láttam-e ilyen nevű lányt,és hogy hol van.-mutogatott miközben teljesen elpirult.-Magas,helyes srác.Barnahajú,és szemű,egy álompasi.-hadarta a barátnőm,hogy,hogy néz ki.Clyde!Te jó ég.

-A nevét nem mondta?-kérdeztem vissza mire egyszerre rivalltak rám.

-Egy jó pasi keres téged,és csak a neve érdekel?-nézett rám furán a két barátnőm.

-Nem,csak...kaptam a múltkor bonbont,a feladó névtelen,és hátha ő volt az...-vontam meg a vállam.Amit mondtam élig igaz volt,félig nem.Hiszen,tényleg kaptam,de azt azért tudtam,hogy nem Clydetól van.

-Áháá.-bólogatott fürkészőn Kris.-Biztos?-tette fel a kérdést,és összeszűkítette a szemeit,mint a rendőrök,amikor kihallgatják a gyanusítottat/tanút.

-Igen.-néztem bele a szemeibe egy komoly arckifejezéssel.Csak megvonták a vállukat és egy "jócsakérdekelt"-félét motyogtak.

-Akkor odamész hozzá?-tette fel azt a kérdést Dia,amit reméltem,hogy elkerülhetek.Halkan felsóhajtottam.-Az udvaron vár téged.-vonta meg a vállát.

-Legyen..-mondtam kicsit halkabban.-Deee akkor egyedül megyek.-pillantottam rájuk,miközben az alsó ajkamba haraptam.Csak elmosolyodtak,és még megjegyezték nekem,hogy mindenről számoljak be nekik.Miután távoztak gyorsan az egyik ablakhoz siettem.Az egyik pad mellett ácsorgott.Haja sötétbarna,felfelé zselézett,ruhája fekete cuccokból állt,meg egy deszkáscipőből.Gyorsan a legközelebbi lépcsőhöz léptem,és lesiettem rajta.A nagy faajtó,amin keresztül az udvarra lehet kilépni,hangos nyikorgással kinyílt,amit szerintem még a szobájukban henyélő lakók is meghallottak.Magabiztosan indultam meg Clyde felé.Az ajtó,vagyis az én irányomba fordult,és kezét zsebre tette.

-Hallottam kerestél.Miért?-kérdeztem rá azonnal.

-Hát így kell üdvözölni a pasidat?-vigyorott rám.

-EXpasi.-javítottam ki.

-Na igen...Nem örülsz,hogy újra velem lehetsz egy fedél alatt?Amikor átváltoztattalak is én tanítottalak.Most,hála nekem,hogy ezt megtettem,újra láthatsz.-vigyorgott önelégülten.

-Az egód..semmit sem változott.-mondtam,és közelebb hajoltam hozzá,hogy ezt az arcába vághassam.

-Lehet..-gondolkozott el színészien.

-Nem lehet,biztos.-mondtam és elmosolyodtam.-És te sem változol...-suttogtam neki,miközben végignéztem rajta.

-Te is csini vagy,vagyis..maradtál.-kacsintott rám,mert vette a célzást.

-Én nem akarok tőled semmit.-mondtam kicsit kellemetlenül mosolyogva,miközben a hajamba túrtam.

-Ez még változhat.Megkaptad a csomag bonbont?-pillantott rám.

-Tudtam,hogy te voltál az.-vigyorogtam rá.-De miért az a bizonyos szót írtad rá?-kérdeztem idegesen.Nem szerettem ha így hívott..

-Mert ez az igazság.-vont vállat.Felsóhajtottam.

-Nem beszélhetnénk meg ezt később?-tettem fel a kérdést még mindig idegesen.

-De.Például az álarcosbálon?-vigyorgott rám.Nem is mondhattam semmit,mert állatalakot öltve elszáguldott.A hajamba túrtam és visszasétáltam a lányok szobájába.Úgy éreztem,ott több időt fogok tölteni...